|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Vésője alatt fehér vállak lesznek,
és lágyan hullámos érzéki kezek,
évezredet bújtat a kőtömb mélye,
és hosszú, tiszta combokat teremt.
|
|
 M
Csókra születtek,vágyuk soknak túltengett,
Amiröl ők nem tehettek,az élet játéke ez.
Hová lettek a csókok,pásztor órák,lázas
Éjszakák ? Csak az emlék jön vissza már ! |
|
 M
Isten újra szólt: Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. / A teremtés könyve
|
|
 M
A napsütés még ad erőt
kezembe és szemeimbe
Fátylán csodás kék égnek
látom a milliárd csillagait |
|
 M
Kéklő hegyek felett szürkés ködtakaró
takarja a napot - az ősz beköszönt.
Elszálltak a fecskék, szárnyaikon vitték
magukkal a nyarat, hűvös hajnal jött... |
|
) M
Nagy tüzem volt, nagy máglyaként égett,
Nem fogadnak be, de mért, mi végett?
A nagy tűznek ma már csak hamva van,
Már nincsen semmi jó a sorsomban. |
|
 M
Tegnap sötét, álmos volt a reggel,
nyirkos ruhában ballagott,
szürke volt az ég, s csaholt a felleg,
magáról csíz sem hallatott. |
|
 M
Sebek, tüskék marcangoltak, jól eltelítődtem,
Örömmel térek pihenni, bocsánat, ELMENTEM! |
|
 M
Tilalomfák között élünk,
ezt fogadni kell.
Szabadságra van reményünk.
mindenek felett. |
|
 M
Mondd miért,
Akad el szavam,
S kiért,
Okolom magam. |
|
 M
Megjövök a munkahelyről,
Falhoz a szerszámokat,
Benézek… Hát, nejem mellől,
Ki az ágyból egy alak! |
|
 M
Álmodoztam rólad, de te Földre szálltál,
nem voltál már angyal, hanem szívből vártál.
Csillogó fények közt, karjaidba zártál,
velem kéz a kézben, a valóságban jártál! |
|
) M
Van a sétány
Már ott sétálsz,
Lépkedsz. Lépés
Követ... lépést. |
|
 Sz
A nagy elmék elmélete,
tudományos ismerete
századokig elevenen élhet,
|
|
 M
Napfényt várok, de jégeső hullik…
A remény még él… lassan elmúlik.
Ernyőm van, de szél kifordította…
Sors eddig csak rossz arcát mutatta… |
|
 Gy.
Pénzes ládáján ül a kufár
Szegényes kunyhóban,mit
Maga tákolt egykoriba.
Nem szegény ő, |
|
 Gy.
Hogyan is hittem, hogy forr még egy titok,
összehordott ismeretlen egy hamuban,
halott szegfűkoszorú,
esve a gyönyörű világok halántékára, ott pihen. |
|
 Gy.
Csillagtalan égen fényes a holdtölte,
fáradtan helyezem lelkem az öledbe,
átölelsz csendesen, láthatatlanul,
meghagyod életem háborítatlanul |
|
 Gy.
Értem én,
Rongyos létemért,
Odaadnád tiéd,
Bár sosem kértem még. |
|
 Gy.
Reszketés, egy könnyű
Költözött belém,
Csak egyetlen szóra
Vágyom tőled én. |
|
 Sz
Az a bizonyos fény az alagút végén,
csupán arc, érintés,
becsapódás egy két lábon járó testbe.
|
|
 Sz
Önmagamnak is az akadálya vagyok,
Még az sem sikerül, amit nem akarok.
|
|
 Sz
Minden arc portré lehetne,
naplementekor
még a szép, pedáns napfény is
más szatén trikón.
|
|
 Sz
Leteszem a bánatom...
Legyen végre szép napom.
Boldogság! Ragyog arcom,
Mert Tiédet láthatom. |
|
 Sz
Lépj hajlékomba
Jézus urunk
Áld meg asztalunk
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
