|
Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Sz
Tavaszról álmodtam az éjjel,
Már itt volt egészen
Fényesen ragyogott a Nap
Melegítette arcomat
|
|
Sz
A szerelem, halhatatlan.
Még mindig épp úgy gondolok Rád,
mint, amikor először megláttalak
és oda jöttél hozzám.
|
|
Sz
Sötét bársonyként
Leborul csillagos ég.
Hull… ónos eső!
|
|
Sz
Úgy lennék én a perc, egy a sok közül,
Mi órák lapjain átal rohan, körös körül,
Nem nézvén időt, csak elmulasztva azt,
Magamat hajszolva, ahogy tél a tavaszt,
|
|
M
A félelem mindig csendes,
folytonos a veszélyhelyzet.
Ránk törhetnek betegségek,
álbarátok, ellenségek. |
|
V
Ki ismerte az érzelmek tengerét,
Vágyódó szívek rejtekét,női lelkek
Lángoló szerelmét. |
|
Sz
Lábam, megmentelek,
csizmát veszek,
miből párat, ha megkopott,
|
|
Sz
Tollat fog, jegyzetfüzetet,
billentyűn tétováz.
Mindent leírni nem lehet,
s ne legyen cukros máz
|
|
Sz
Kósza szél miről regél?
Suttogja, szeretet él,
Tárd ki a szíved és várj.
Bánni nem fogod, remélj!
|
|
Sz
Aki mestere a szónak,
tömegek előtt is bátor, büszke szónok,
meggyőzően beszél és teljesíthetőt ígér,
|
|
Sz
Üdvözölve légy ma, március elseje!
Madáretetőink vendégekkel tele.
Elfogyott sok dió és napraforgó mag,
Vártuk, hogy örülhessünk már a tavasznak.
|
|
V
Pár szót szerettem volna
beszélgetni Veled!
Hogy lássalak egy pillanatra,
hogy nézzelek némán |
|
V
Nevetség tárgya már az is, hogy lélegzem,
Ha mosolyom az egy bűnöm, hát vétkeztem,
De életem több annál, mint holmi komédia,
Persze nem baj ha vicces, addig sem tragédia, |
|
M
Finoman hozzád simulni volna jó,
hogy ízleljem csókod, mint édes nedűt.
repítsen az egekbe egy űrhajó,
rajta halljunk vágytól síró hegedűt. |
|
M
Egy szép napon ráakadtam,
Megvettem és boldog voltam!
Elültettem, öntözgettem,
Gondoskodva nézegettem, |
|
M
Kérdezték őt dedós szinten,
Ismétlés, mondhatni csak!
Tavaly voltak, ötödikben
A földrészek tananyag. |
|
Sz
A csend a jó. A zümmögő,
ketyegve röppenő idő
idegpályák rostjain át
oroz tőlünk harmóniát.
|
|
Sz
Csontos ujjával kaparász a fagy,
a test didereg, szeizmográf az agy,
a zsibbadalom szinte részegít,
a hó a tájra lepedőt terít,
|
|
V
Hófödte tájakon
siklik a szánkó.
Kisebb-nagyobb dombokon
gyermekhad ricsaja szól. |
|
V
Anyukám és az apukám
között ültem
Talán,tíz éves ha lehettem
hallgattuk éppen |
|
V
Szó nélkül maradtam,
bíz’ el kell, hogy mondjam,
Akár az álom, amire vágyom...
Teljesíted minden kívánságom. |
|
Sz
Halk nesz, lassan téblábol az erdő fái között,
Kíváncsi holdfény mutat utat, a liget mögött!
Halk nesz, lassan téblábol az erdő fái között.
|
|
Sz
Pirosan pirkad a hajnal,
hideg szél vágtat, kertekben nyargal.
Száraz faágak recsegve sírnak,
árva madárka reszketve jajgat.
|
|
Sz
A dombtetőn megtalált az alkony,
gyorsan és szótlanul jött megvallom.
A felhők narancs- vörösben úsztak,
bíborban és bársonyban búcsúztak.
|
|
Sz
Egy magányos év az égnek túlontúl elárvult fellegén,
Nem ad választ ha kérdem, vajon él e még az őszintén?,
Elbutult mellettünk az idő, mit a hibáink súlya lassúvá tett,
Pedig rohant a világ nem törődve velünk, kiket itt felejtett,
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 27. vasárnap, Adalbert napja van. Holnap Vencel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|