CSAK CSEPPENKÉNT HULLIK ALÁ AZ ID? ÉS MINDEN KEDVES HALK SÓHAJJÁ NEMES?L,
CSAK CSEPPENKÉNT LÁTOM AZ UTAM ÉS ELFORDUL EL?LEM MINDEN MEGENYH?L.
CSEPPEK BORÍTJÁK A RÉGI UTAKAT MELYEKET FASOR DÍSZÍTI POMPÁVAL,
CSEPPEKKÉ ÉRNEK A SZAVAK ÉS NINCSENEK CSOMAGBAN CSAK ENYHE MÁMORRAL.
CSAK CSEPPÉ VÁLTOZIK AZ ÉLET KÜZDÖK ÉS VAGYOK EGYSZERRE,
CSAK CSEPPÉ ÁLMODIK EGY LÉLEK ÉS NINCS SZÜKSÉG TÖBBÉ TERVEKRE.
HALK SÓHAJ SZÁLL MÉG MINDIG A MEZ?N LÜKTET?N ORDÍT FELÉM AZ ÉLET,
HALK SÓHAJ ÁLMODIK EGY JÖV?T ÉS NEM TUDOM,HOGY A MOSTBÓL VAGY A HOLNAPBÓL KÉREK.
CSENDESEN KOPOG HOZZÁM A LELKED ÉS SZERELMET KÉR CSEPPEKB?L ÖNTVE,
CSENDESEN DOBOG A SZÍVEM CSEPPEKET AD EGY NAGY SZERELEMBE.
denes - július 21 2007 06:02:10
Olyan nyugalmat áraszt ez a vers, mint a csendben hulló es?cseppek és a szerelmet is így várja.Nekem mégis valahogy túlteng a szóismétlés, de ez csak az én képzetem
Tibor
Henkee - július 21 2007 08:25:48
Hajnicska!
Nagyon tetszett a versed,csodaszép volt.
Az egyetlen problémám hogy csupa nagybet?vel van írva,kicsiben könyebb elolvasni.Legalábbis nekem
De azért garatulálok,remélem még sok ilyt olvashatok t?led!
