|
 Vendég: 42
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
Fáradt cserepek alatt
Húzódnak, fehér, meszelt falak
A régi kép, még emlékemben él!
Emlékek cikáztak bennem,
Ahogy az autóval, robogva mentem.
Negyven év! Egy dónyit ér.
Most cseppnyinek t?nik,
Mit eddig megéltem, s sz?nik
Mögöttem az elmúlt negyven év!
Lélekben újra gyermek vagyok.
Szeretném látni, amit akarok!
A fáradt cserepek alatt,
Fehérre meszelt falakat.
Ahogy apám a kert felé halad.
Ahogy kel a csibe a kotló alatt!
S a nagy diófát n?ni égfelé.
Szeretném egyszer látni még!
Ahogy a kis gyermek szalad,
Kezébe kenyér, vagy csicsóka darab.
Eresz alatt, anyám, szoptat egy testvért.
Csikorog az autó alatt a fék!
Az megáll. Bennem omlik a kép!
A házon új a cserép!
Az udvaron egy idegen,
Én mosolygok, ? felém lép hidegen.
Kérlelem, egy percre bemenné
Én, e házban születtem!
A férfi néz, és én nem értem,
? miért nem örül most vélem?
Hisz ez a ház az életem!
Szinte tegnap, hogy elmentem!
A dió összeroppan a kín alatt.
A múltból egy csepp sem maradt.
Szétfoszlik a drága kép.
Egy sóhaj, a kisgyermek meghal.
Egy köszönöm, Mit tán senki nem hall,
És én, egy ráncosarcú, a kapun kilép.
2005. dec. |
|
|
- július 19 2007 07:13:01
Szomorú kép, ugyanezt átéltem s most mondhatnám, ez az élet rendje, de ez olyan lélektelen.
Tibor |
- július 22 2007 22:20:02
Most fejeztem be a versolvasást, még nagyon a hatása alatt vagyok;ez volt az els?, amit az amat?rversíróktól olvastam.Lehet hogy egyb?l a legjobbat választottam?Köszönöm:nagyon tetszett.T.J. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. június 15. hétfő,
Jolán, Vid napja van.
Holnap Jusztin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
