|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Nem, nekem nem terem több a légnél,
Lassú a torzulás, fájón széthasít,
Édesebb gyümölcs a gördülõ könnynél,
Mit szívembe rakódott sóhaj felszakít,
Cizellált sorok díszítõ varázsa,
Szavam suttogva lép, szívet hozna lázba.
Csak forgolódom meredten itt a tájon,
S ellep magához hív egy álom,
Itt vagyok még, érintek arcokat,
Mindez csak tévedés, egy sûrû karcolat,
Mi most vetül testem redõibe,
S lenn ring a vágy és fájdalom itt benn.
De, mintha valami lenne még, úgy tör
Ki egyszerre a ringó légbõl, mint még
Égen szálló madár utolsó vágya,
Olvad a csendben, s mit a holnap remél,
S formákra bomlik meddõ álma,
Úgy sír, jajong, esdekel árván,
Mentséget keresve az ígéret láncán. |
|
|
- június 14 2008 11:53:31
Lírai, szomorú vers, különös képekkel és különös hangulattal. Jó volt olvasni. |
- június 14 2008 18:35:53
Szia!
Rengeteg képet sûrítettél, ettõl lett az egész olyan dinamikus. Szinte hajt elõre, annyira lendületes. Nagyon jó lett!  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
