|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,231
|
|
Mondd, a testemnek miként adjam át
a lélek öröklétre hívó szavát?
Hogyan szeresselek, a ránk borult ég alatt,
hol csak a fõnixek fényei játszanak?
Miként érezhetlek ennyire közel,
hogy már nem Te r11; hanem a Hold figyel?
Miért issza tested minden pórusom,
és csókjaidat én miért iszom?
Hányszor jössz még el a sötétbe bújva,
fényben tündökölve, hogy aztán messze fújja
szerelmes szép neved a reggeli pára?
Táncolunk mi még elménk közös,
tiszta, szép, szent dallamára?
Felzuhantam, a szárnyaim égõ pillék,
a falevelek fényes sikítások,
látok szemeden át új világokat.
S karjaim közt úgy tartalak,
s úgy nézlek, ahogy egyetlen szerelmére
nézhet ember az elsõ és az utolsó napon.
Nekem csak te vagy már: tiszta fény
a hófehér ruha, ha jön,
elsõ, Te; legcsodásabb szenvedély
tested s testem között, mégis
messze járva magunk mögött hagyunk mindent,
férfi vagy s nõ vagyok én,
de több mégis, mert téged szeretlek,
lelkedben ragyogó kristályokat hordasz
és nekem neveted,
én ismerem egyetlen mosolyod,
s más utakon együtt vágtatva veled
ismerem meg, veled repültem a Göncölszekérig,
a tejútba mártva ujjaim hegyét,
fényt rajzolva vele szép mellkasodra, s míg
testünk lent pihegve összefonódva álmodott,
csukott szemmel és csak téged láttalak
és látlak most is, és mindörökké,
míg ki nem alszanak a csillagok
és meg nem szûnik a világmindenség,
én ott leszek.
Nálad, itthon, újra. |
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. november 15. vasárnap,
Albert, Lipót napja van.
Holnap Ödön napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
