|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Vérbe fagyott álmom
Ott a Bükknek oldalán
Elfújta a szél a vágyam
Többet gyermek nem jön hozzám.
Lent a város és ködös része
Csak a házunk álmodik
Karácsonyi öröm benne
De a gyermek nem látszik.
Emlékszel a nyári ágyra?
Már fûz között volt szomorú a szél
Akkor mi tudtuk már
Hogy gyermek nem lesz, mert róla lelkünk nem beszél.
|
|
|
- május 27 2008 08:21:18
Azóta mindez megoldódott, hála Istennek.
Szeretettel Joli |
- május 27 2008 08:25:58
Szerintem nagyon szép, de egyben szomorú is a versed, kedves Iytop!
Üdv.:Torma Zsuzsanna
 |
- május 27 2008 09:44:53
Nagyon szép, és szomorú sóhaj is egyben.
Maryam  |
- május 27 2008 11:13:51
Én azt hiszem értem mirõl akartál írni a versedben, engem nagyon megfogott. |
- május 28 2008 07:56:27
Drága iytop! Kedves Elemér!
Most muszály , hogy igy szólítsalak.
Tegnap óta fogva tart a versed, a gyermek! Bár Jolika hsz-ébõl tudni lehet, hogy ez a probléma megoldódott, De a vers értékén ez mi sem változtat.
Olyan keservsen fájó érzést ad, ólyan tömörséggel, mint a tömény lugkõ! Éget, mar és megsemmisíti a lelket, egy ilyen vágyódás a gyermek után.
Nagyon remek, Mûvészi rajzot választottál hozzá, szinete egy az egyben láttatja az érzést ahogy a semmit õleli a két kar, és mégis ott látszik a gyermek.
Talán ez a leg csodálatosabb vers, és képi ilusztáció, egy gyermek utáni vágyról, amit valaha olvastam, láttam.
Tiszta szívembõl gratulálo! Szeretettel: marica |
- május 28 2008 19:11:58
Szia!
Ez bizony nagyon keserves versike. Rövid. tömör. velõs. Jó, hogy túl vagy rajta!  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 18. péntek,
Diána napja van.
Holnap Vilhelmina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
