|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Érzem meleg leheleted a nyakamon,
És, ahogy a ruhák lehullanak, a kiürített megállapodásban;
Szorosan ölellek át, önkívület mámorában,
Ámulatba ejtő pillanat morajában.
Nincs már idő értéktelen, vékony szavakra;
Ujjaim meleg csípődön pihennek,
S – az ezüstön hagyunk ezernyi tekintetet –
Egy égésnyomot, zománcozott csíkot.
Mellemet a szád forrón keresi,
Hol vadul lüktet az ér,
Elfeledjük a törvényt, a szót,
Abban a húsban, mely titkot mesél.
Tenyerem alatt ívbe hajlik a hátad,
Láz és parázs élő vonala,
Amikor nyugtalan órákban ér utol az éj,
S tested vadul bennem remeg, mindent kioldva.
Csupán lehelet, verejték és fogak vagyunk,
Meghatározások, izmok és vágyak küzdelme,
Míg el nem veszítjük eszünket, forrón izzva,
A puha ágyon, hol a nemi gyönyörnek vége.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. október 23. péntek,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
