Kezdetben közönyös voltam,
Talán egy pillanatra figyelmetlen;
Egy nő karjában – s gyengéden ölelve –,
Már nem tudtam semmit tennem.
Némán várt rám, hogy megjelenjek,
Illatos testtel és igéző tekintettel,
Édes és keserű ízével,
Forró ajkai csábítóak felettem .
S ártatlanul ízleltem meg őket, mit sem sejtve,
Hogy sosem leszek képes elfeledni ,
Hisz nélkülük már nem lehetek más,
Mint aki újra akar csókot kérni.
Megtörtént... férje lettem
Az asszonynak, aki tud szeretni
És azóta lelkem tiszta,
Miközben szívem, továbbra is vágyakozik.
