(Bokorrímes duó)
Aki magas lovon ül, könnyen földre hullhat,
Fenn hordott fejével nagyot koppanhat.
Szél fújja gőgjét, mint száraz falevelet,
S egyszer csak alulról nézheti az eget.
Fényes nyereg alatt poros út pora várja,
Ki fenn járt kevéllyel, most megtanulja.
Jegyezd meg: alázat visz csak igaz magasba,
Ki másokat lenéz, önmagát rántja sárba.
(Senrjú duó)
Fenn hordott orral,
nem látja a mély gödröt.
Lentről néz majd föl.
Magas ló hátán,
a gőgöt szél cibálja.
Por ízét nyeli.
KiberFeri - augusztus 13 2026 14:23:35
Érdekes a gondolatsorod, jó, nekem tetszetős!
Pestiesen szólva = 'van benne valami!'.
És még meg kell jegyeznem, hogy érdekes ezen írásod!
Poétaöleléssel, kalpaglengetéssel, ezen melegben: szívemből gratulálok!
jocker/Kíber/Feri
