|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Szemedbe nézek,
És vérzik a szív,
Szerettelek téged,
De most minden olyan nehéz.
Megváltunk egymástól,
Mert sérülés sebeket követelt,
És elfáradva a szenvedéstõl,
Két lélek másik utat keresett.
Der30; most nem seb,
Egy mély ûr tátong szívemben,
Jobban fáj, mint akkor
Akkor azon az átkozott napon,
Mikor elfordultam, hogy ne lásd
Könnyben ázott szemgolyóm.
Szúr és jajgat bennem
Minden ami én vagyok
S lehettem volna melletted,
De az idõ elkopott,
És sír az elfásult szerelem.
Te megbántottál, én megbántottalak,
Rád nézek,
És a meg nem értett szavak
Hasadnak szétr30; Látod?
Ott kint, az almafák alatt.
Látom, és érzem én is.
A vád belefullad
A sértõdöttség folyamába,
Így marad ez már tudom.
Lelkemet összezárva hagyom,
Hogy elfakuljon a fájdalom
Átlátszó ködfelszínén. |
|
|
- április 28 2008 17:43:33
Ha én ehhez hozzá tudnék szólni bizony hozzászólnék, de nem tudok ezt csak érezni lehet beleszólni nem.Az élet zaja, baja, hogy nincs benne midenkinek igaza.Az érzelem és az értelem néha oly képtelen megérteni egymást.Szép és szomorú a versed.Azért vigaztald a lelked az idõ ezt mind majd megoldja neked. Üdv.: ZETA |
- április 28 2008 20:05:36
Szépen szavakba foglaltad fájó érzéseidet. Adj idõt Magadnak!
Az elválás mindig fáj, az egyik félnek mindig jobban.  |
- április 28 2008 21:28:23
Köszönöm nektek a bátorító szavakat, remélem így lesz majd |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. szeptember 19. szombat,
Vilhelmina napja van.
Holnap Friderika napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
