Napkorong

Filozófia

Ha úgy esik, hogy bánt a kétség
S az elméd szárnya csüggeteg,
Szemedre száll a nagy setétség
S a végtelentől vagy beteg ;
Borzadva kérded : minek élünk,
Honnan hová megy a világ,
S lelked egy megfejtő sugárért
Jajgat, sóhajt, eseng, kiált;
S ha oszt* ilyenkor általlátod,
Hogy semmit itt nem tudhatunk,
Hogy a világba betaszított
Értetlen állatok vagyunk —
Azért fejed búnak ne add
S pisztolyt se fogj, emberfia,
Van erre ír : egy jó szivar
Meg egy kis filozófia.

Ha úgy esik, hogy fáj a szíved
És megbicsaklik a karod,
És akkor hull alá erőtlen,
Mikor javában forgatod;
Ha álmodat megrontja vágyad
S a csók előtt lehűl heved,
Nyakadra jár, akit meguntál
S akit szeretsz, az kinevet;
Ha vigaszul elkerül a hit,
De babonául fölkeres,
S mikor kenyérért bőg a gyomrod
, Agyad sivár, zsebed üres —
Azért fejed búnak ne add
S pisztolyt se fogj, emberfia,
Van erre ír : egy jó szivar
Meg egy kis filozófia.

És ha bitangok bitorolják,
Mi téged illet, a helyet,
És ha herék eszik meg isszák
A borod és a kenyered,
És ha, hogy mást magasra vessen,
Posványba téged lök a sors,
És hogyha bűnéért apádnak
Véredomolva te lakolsz,
Ha elnyelt könnytül ég a torkod,
Fojtott sohajtul szád remeg
És lázadó düh tehetetlen
Vérrel hálózza be szemed —
Azért fejed búnak ne add
S pisztolyt se fogj, emberfia,
Van erre ír : egy jó szivar
Meg egy kis filozófia.

Weigelsberg Hugó: (Ignotus): 1869 -1949

Philosophie

Wenn es dir vorkommt, dass von Zweifel
die Flügel deines Geistes flattern,
Dunkelheit fällt auf der Augenkapsel
von der Krankheit unendlich flunkern;
Du fragst gruselnd: Wofür wir leben?
Woher kommt ‘d wohin geht die Welt?
‘d deine Seele für klaren Strahl streben
es jammert, seufzt, singt, schreit im Umfeld;
und wenn du, dass, dann auch noch einsiehst,
dass wir hier nichts wissen können,
das, was uns auch in der Welt einschiebt,
die als dumme Tiere gar nichts gönnen –
Du darfst dich, ja nicht gehen lassen,
nimm keine Waffe, als Freiland Vieh,
lass dir eine Zigarre verpassen,
und ein wenig Philosophie.

Wenn es dir, tut noch auch das Herz weh
und deine Arme überschnappen,
und dann fallen schwach im Pulverschnee,
auf deinen wichtigsten Etappen;
Wenn dein Traum durch den Drang erlischt
‘d vor dem Kuss kühlt der Eifer ab,
es liegt an den Hals, wer dich langweilst,
und jene, den du liebst, lacht dich aus;
Und wenn dein Glaube tröstend entweicht,
doch der Aberglaube mich begehr’,
‘d, wenn der Magen Hunger auf Brot hat
dein Gehirn trostlos, die Tasche leer –
lass dein Kopf nicht ins Trauern sinken
‘d nimm keine Waffe aus Hysterie,
lass dir eine Zigarre verpassen,
und ein wenig Philosophie.

Und wenn Bastarde es aneignen,
was dich betrifft, und den Ort auch
‘d, wenn Drohnen essen es, ‘d trinken,
deinen Wein und deinem Brot auch,
Und wenn er will selbst zu erhöhen,
das Schicksal wird dich im Sumpf gossen,
‘d wenn um die Sünde deines Vaters Böen
du wirst dafür auch verschossen,
Wenn von dem Tränen schlucken und Trost,
dein Mund zittert von den Seufzern,
weil das rebellische Wut ist machtlos
aus deinen Augen das Blut sickern–
Lass nicht im Kopf der Trauer rasten
‘d nimm keine Waffe aus Hysterie,
lass dir eine Zigarre verpassen,
und ein wenig Philosophie.

Fordította: Mucsi Antal-Tóni