|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Morgens
So oft die Sonne aufersteht,
Erneuert sich mein Hoffen
Und bleibet, bis sie untergeht,
Wie eine Blume offen;
Dann schlummert es ermattet
Im dunklen Schatten ein,
Doch eilig wacht es wieder auf
Mit ihrem ersten Schein.
Das ist die Kraft, die nimmer stirbt
Und immer wieder streitet,
Das gute Blut, das nie verdirbt,
Geheimnisvoll verbreitet!
Solang noch Morgenwinde
Voran der Sonne wehn,
Wird nie der Freiheit Fechterschar
In Nacht und Schlaf vergehn!
Gottfried Keller1819 – 1890
Reggel
Ahányadszor a nap felkel,
Megújul a reményem
És marad míg újra lemegy,
Mint egy virág a fényben;
Majd elszundikál lankadva
A sötét homályban,
De már sietve ébred, az
Első napsugárban.
Erő, mely össze nem omlik,
És örökké csak gerjed,
Jó vér, mely sohasem romlik,
Oly titokzatosan terjed!
Míg a reggeli szellők
Csak a napra fújnak,
Forradalmárok ma éjjel
Álomhoz nem jutnak.
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 19. szombat,
Vilhelmina napja van.
Holnap Friderika napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
