Napkorong

Csodálkozó sóhaj az idegenhez

Szeretni szeretnélek
hatalmas Idegen,
barátságban szeretnék élni veled,
mint repkény, mely óriás
tölgyre kúszik.
Szeretni szeretnélek
és bizalmasod szeretnék lenni,
hogy megértsem munkád, játékod, szeszélyed,
és szeretném, ha érezném
a jóság megbocsájtó melegét benned.
Ó, ha testvéremnek tudnálak,
milyen könnyű volna!

De jaj! te elviszed hitem és múltam,
apámat, kis húgom, meleg tenyerű
jó barátom,
elcsened álmaimat, ifjúságom
ritka, rejtett, tiszavirágos mosolygásom
elviszed, ami szép, ami drága,
ami meleg, ami vigaszos
és pucénan, társtalanul hagysz
az évek kopasz, hűvösödő őszében.

Nem értelek. Ozirisz, hatalmas úr,
borzongva látom szívtelen szeszélyed
kegyetlen munkád, fenséged, halhatatlanságod.
Megdöbbenek örök és végtelen
hatalmadtól!
Csodállak, féllek, ámullak, tisztellek,
de nem tudlak, nem tudlak szeretni!
Idegen maradsz, gőgös úr maradsz
és én örökre ámulás rabszolgád maradok.

1928.

Szenteleky Kornél: 1893 - 1933

Ein Seufzer des Staunens über den Fremden

Ich wünschte dich zu lieben,
du mächtiger Fremder,
ich möchte in Freundschaft leben mit dir wie
Efeu, der auf immense
Eichen rauf kriecht.
Ich wünschte es, dich zu lieben
und ich möchte dein Vertraute sein,
dass deine Arbeit Spiel und Laune verstehe,
und ich wünschte, dass ich fühlte,
die verzeihende Wärme der Güte in dir.
Oh, wenn ich dich als meine Geschwister hätte,
wie einfach wäre es!

Oh weh! Du nimmst mit, mein Glaube, mein Leben,
mein Vater, meine Schwester, den einzigen
sehr guter Freund,
du raubst meine Träume und meine Jugend
mein rares ‘d seltenen Theiss blumiges Lächeln,
du nimmst mit, was schön ist, was teuer ist,
das, was warm ist ‘d, das, was tröstlich ist
und du lässt mich allein nackt zurück,
im kahlen, kühlenden Herbst der Jahre.

Ich verstehe dich nicht. Osiris grosser Herr,
schaudernd sehe deine herzlose Laune,
deine rohe Arbeit, Majestät und Unsterblichkeit.
Ich bin geschockt über deiner ewigen
‘d endlosen Kraft!
Ich bewundere, fürchte, staune und ehre,
aber ich kann nicht, ich kann dich nicht lieben!
Du bleibst ein Fremder, ein arroganter Herr
‘d, ich werde für immer dein verblüffter Sklave bleiben.

Fordította: Mucsi Antal-Tóni