Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikSzeptember 17 2026 05:09:55
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Impresszum
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 23
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,228
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
V E R S E K Váltás a PRÓZÁK főoldalára
A morcon, sőt taroló tél elő vihar…


Személyemben élménykedtem… álmomban.

(Senrjú csokor)
Bíz’ egyszer történt,
Hogy elmentem erdőbe!
(Többször is voltam…)
*
Jó ott bóklászni
És {ó} az őszi színek…
(Többször is voltam…)
*
Pihenő-séta,
Egy nagy kaleidoszkóp!
(Többször is voltam…)
*

(tíz szavas duó)
Sok szép színes levél összekapaszkodott,
Hitték, hogy jó… nem panaszkodott!

De bizony így csapatostul sodródtak le,
Jóságnak, nem lett eredménye…
*

(anaforás, bokorrímes duó)
A szépség képébe belenyomult tél elő fuvallat! Nem volt ez egy napfény-pitymallat.
A szépség képét elrontotta a megvadult fuvallat! Látszott, hogy nem ismer irgalmat.
A szépség képe elfoszlott, de nem fuvallat! Látszott… saját élvezetében igazgat…

Ha legalább látnék egy ódon kőtornyot és szélirányba lelnék egy menedék-zugot,
Ha csak egy kisebbet, hol elbújhatok, hol nem kell megaláznom magam… segítség(!) zugot?
Ha legalább látnék egy ódon kőtornyot és szélirányba lelnék egy menedék-zugot.
*

(anaforás, 3 soros-zárttükrös, önrímes)
Ősz vége diadalmatlanul, de izgatottan, ledöbbenve nézte eme rombolást,
Ősz szél lábai, szinte vérben tapodtak, míg fejét emelte és élvezte rombolást…
Ősz vége diadalmatlanul, de izgatottan, ledöbbenve nézte eme rombolást.
*

Engemet meg nem kérdezett senki, de a sapkámat szél elvitte, mintha övé lenne,
Közben felhők is beszálltak buliba, rám zúdítva esőt, mintha tavasz-hírnök lenne.
Már kopaszos a fejbőröm, azt mosta a hideg eső, lehet, várta, hogy hajam kinő…
A kopaszos helyekről nyakból a hátamon csorgott végig… ah(!) barátságot nem kötő.
*

(anaforás, 3 -szoros belső rímes, önrímes, leoninusban írva)
Néha láttam olyant, hogy szembe jönnek sok hópelyhek, ők meg nem tűntek kegyetlennek.
Néha láttam olyant, hogy arcba csapott a hódara, és úgy tetszett, hogy kegyetlenek…
Néha láttam olyant, hogy szembe jönnek sok hópelyhek, ők meg nem tűntek kegyetlennek.
*

(3 soros-zárttükrös)
Fájó szívvel hallgattam, ahogy a lombok sírtak,
Ahogy a szél, mint veszett tépte őket… csak rítak…
Fájó szívvel hallgattam, ahogy a lombok sírtak.
*

(anaforás, 3 soros-zárttükrös)
Az erdei manó sírva-izgatottan, sőt ledöbbenve nézte ezt a pusztítást,
A szélvihar lábai szinte vérben tapodtak, közben meg élvezte a rombolást…
Az erdei manó sírva-izgatottan, sőt ledöbbenve nézte ezt a pusztítást.
*

(senrjon)
Vihar törte ágakat,
Éreztem veszélyt, menekültem.
Megtámadtattam!
*

(tíz szavas)
Nagyobb szélrohamban láttam, nekem repültek hópelyhek,
Leszakadt ág, kupán vágott!
*

(leoninus)
Rettenetes volt ez a vihar, mert szinte emberből a lelkét kimar…
Teletömte mások fejét, zavaros, képekkel... én is sunnyogok, sántító léptekkel.
Közben letört egy nagyobb ágat, homlokomhoz verte, meg akart ölni az eszementje?
*

(senrjon duó)
Érzés a túláradás?
Mitől… félnék, ha uralkodna!
Le akart ütni!

Veszett a világ és most
Nekem adott ízelítőt… Ő!
Le akart ütni!
*

(anaforás, leoninus trió)
Mily’ filozófia kormányozza veszett vihart, ha lélekből darabokat kimart…
Mér’ hiszi, hogy jótéteményes… mi szét is áradt? Ráadásul látszik, még nem is fáradt…
Mily’ gondolatai lehetnek, ha hiszi, hogy ez aranykor… jó tettei nem lennének?

Szememmel eme vihart oly’ rossz látni és hogy még élek, nagy mázli.
Szememmel próbálom fölnyársalni, de erre nekem, mér' köll várni?
Szemem mérgesen tüzet lövell rá, de haszna nincs, hazamegyek… pá!

Hazafelé a szántásban, a szélroham támadott, itt nem éreztem, hogy áporodott.
Kegyetlenül dühöngő volt, talán kisportolt?
Egyszer engem durván föl is lökött, az új kabátom meg csak hengergőzött.
*

Reggel fáradtan ébredtem, mint kutya, ki hetet kölykezett,
Erdő fáira, levelekre gondoltam, velük vajh’ mi lett?

Vecsés, 2022. november 27. – Kustra Ferenc József – íródott; egy nehéz álom megörökítése okán, alloiostrofikus versformában.
Hozzászólások
ElizabethSuzanne0302 - december 07 2022 07:39:32
Igényes, kiváló, esztétikus versedhez
szeretettel gratulálok.
Szép adventi napokat, jó egészséget kívánok:
Zsuzsa
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Mai névnapos
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz.
Ajánló
Poema.hu versek
Versek.eu
Szerelmes versek
Netorian idézetek
Idézetek.eu
Szerelmes idézetek
Szerelmes SMS-ek
Bölcs gondolatok
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

iytop
16/09/2026 18:45
Szép estét kívánok!
KiberFeri
16/09/2026 10:55
Hzsike kedves! Én is neked...
KiberFeri
16/09/2026 10:55
Üdvözlök mindenkit!
hzsike
15/09/2026 18:37
Szépséges napot mindenkinek! smiley
KiberFeri
15/09/2026 16:25
Üdvözlök mindenkit!
KiberFeri
14/09/2026 09:29
Üdvözlök mindenkit!
KiberFeri
13/09/2026 09:10
Üdvözlök mindenkit!
KiberFeri
12/09/2026 08:26
Üdvözlök mindenkit!
KiberFeri
10/09/2026 11:35
Üdvözlök ,imdenkit!
KiberFeri
09/09/2026 18:08
Üdvözlök mindenkit!
KiberFeri
07/09/2026 09:21
Üdvözlök mindenkit!
KiberFeri
04/09/2026 11:02
Üdvözlök mindenkit!
iytop
02/09/2026 21:19
Áldott szép éjszakát kívánok!
iytop
01/09/2026 12:22
Szép napot kívánok!
KiberFeri
30/08/2026 10:01
Üdvözlök mindenkit!
Napkorong.hu alapítva: 2007
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes