Napkorong

Szép téli nap volt . . .
1
Szép téli nap volt és a mennybolt
Oly nyájasan nézett le rám!
A sokaság közt járva, kelve,
Magamnak e dalt suttogám:
2
Habár az emberek gyűlölnek,
Lám, mosolyog a szelid ég!
Sugárzó íve, mint más szemnek,
Nekem is épp oly tiszta kék.
3
Tudom, ha majd uj kikeletnek
Pompája nyit völgyön, hegyen,
A rügyező bimbócskát én is
Megindult szívvel nézhetem.
4
Nem fog lenézni a virág,
Mellette némán elmegyek,
S a bokrok, vékony vesszeikkel
Nem csapdossák meg fejemet.
5
Madár az erdőn, ágon ülve,
Nem némul el, ha jönni lát,
Én nekem is, mint bárki másnak
Elfütyörészi víg dalát.
6
S a föld, a jó föld, hogyha egyszer
E fáradt ajk végsőt sóhajt:
„Pihenj fiacskám!" örök ágyát
Énnekem is megveti majd!
***
Ábrányi Emil. 1851 – 1920
***
***
Es war ein schöner Wintertag.
1
Es war ein schöner Wintertag und
der Himmel sah so sanft herab!
Durch die Menge hin und her gehend,
flüsterte dieses Lied querab
2
Obwohl die Menschen öfter hassen,
sieh’ der sanfte Himmel lächelt!
Die Strahlungsbogen wie alle Augen,
das blau mich genauso fesselt.
3
Ich weiß, wenn alles dem neuen Lenz
seine Pracht öffnet für Tal, ‘d Berg,
die knospenden Knospen tu ich auch
zuschauen mit flimmerndem Herz.
4
Die Blume wird mich nicht verachten,
wenn ich dran schweigend vorbeigeh'
‘d die Büsche mit dünnen Stockschlägen
an den Kopf tun mir auch kein Weh.
5
Vogel im Wald auf dem Ast sitzend,
wird nicht still, wenn dich kommen sieht,
auch für mich, wie jeder anderen
pfeift zu Ende ihr frohes Lied.
6
‘d das Land, das gute Land, wenn einmal
die müde Lippe letztmals seufzt:
„Ruhe mein Sohn!“ Das ewige Bett
es wird mir auch verrichten, bald!
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni