Napkorong

Elfeledve
1
A minap, hogy kint jártam a
Temetőben,
Vala a nap akkor éppen
Lemenőben;
Sugarai ragyogtak a
Sírdombokon …
Én könyeztem,
Pedig sírni nem volt okom.
2
Hisz’ nekem ott senkim sincsen
Eltemetve!
De ránéztem egy félig dült
Sírkeresztre;
Azt olvastam szép, aranyos
Betüiben:
Elfeledve –
Egy menyasszony pihen itt lenn.
3
Egy menyasszony, ki szeretett,
Kit szerettek,
S egy tavasztól a másikig
Elfeledtek;
Nevét ugyan a keresztjére
Ráirták,
De vad moha
Borítja már omló sirját …
4
Démutkákból, friss füvekből
Összfűzve –
Egy koszorút úgy fektettem
A betükre:
Ne láthassa nevét többé
Senki, senki!
Ha feledték –
A nyugalmát megérdemli …
***
Komocsy József 1836 – 1894
***
***
Vergessene
1
Vor Paar Tagen bin draußen, im
Friedhof g’wesen,
dort war die Sonne grad, am
Untergehen;
wo seine Strahlen leuchteten
die Gräber an,
ich hab’ geweint,
doch kein Grund, zu Weinen gehabt.
2
Ich habe zwar, niemand, der dort
Begraben ist!
Doch an den Boden liegenden
Grabkreuze ließ;
mit schönen, großgeschriebenen
Goldbuchstaben:
Vergessen ist –
hier ruht eine Braut begraben.
3
Eine schöne Braut, die liebte,
‘d wurde geliebt,
d’ von einem Lenz, bis zur Nächsten
hat man, vergisst;
ihr Name steht zwar an dem Kreuz
großgeschrieben,
doch wildes Moos
am Grab neue Wuchse trieben.
4
Thymianen und frischen Kräutern
zusammenstellt –
der Kranz hab’ Ich dort hingelegt,
auf das Schriftfeld:
Dass, der Namen nicht lesen kann
niemand ‘d nimmer!
Wenn vergessen –
Frieden stören soll niemand mehr…
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni

Hozzászólások

KiberFeri - május 31 2020 09:10:10
Toni kérlek, egy nagy pazarság, amit írtál és a szépre sikerült rímek hullámzását igazán jó élményben volt rész, köszönöm!
Köszönöm az olvasási élményt és jó, ha mondom = 5*
Poétaöleléssel, tisztelettel, kalapemeléssel, barátsággal; szívből gratulálok!
KíberFeri