|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Oh érzem, vén idő
***
Oh érzem, vén idő, hatalmad,
A lét nyomorát ismerem,
Virág lehull, a tűz kihamvad,
És sírba száll a szerelem.
***
De mit jajongjak sorsom ellen?
Panaszban írt csak gyönge lel,
Jobb vérzeni a küzdelemben,
Mint könnypatakban fúlni el.
***
S mégis, szívünkben sír a bánat,
Es felszakad titkos sebünk;
Utolsó rózsafánk ha szárad,
S megcsalt utolsó kedvesünk
***
Stamborszky Lajos 1856 – 1910
***
***
Oh, ich fühle, alte Zeit
***
Ich fühle, alte Zeit, deiner Kraft,
ich kenne das Elend des seins,
die Blume fällt, das Feuer wird kalt,
und die Liebe ins Grab verreist.
***
Doch warum jammern über mein Schicksal?
Balsam dort, nur Schwachen finden,
besser ist Verbluten in den Kampf,
als Ertrinken in Tränenkrampf.
***
Doch weint der Trauer in unserem Herz,
‘d das geheime Wunde öffnet sich;
wenn der letzte Rosenbaum vertrocknet,
auch der letzte Schatz betrug dich.
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
|
|
|
- május 07 2020 12:50:36
Köszönöm hogy olvashattam gyönyörű szép versed. Szívvel, szeretettel.
Madárcsicsergős, szellőcirógatós szép napot kívánok,
jó egészségben: Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 22. kedd,
Móric napja van.
Holnap Tekla napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
