|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Mitõl vagyunk ilyen nagyképûek, flegmák?
A szép könyveket régi mesterek alkották.
Nem csattogó falánk gépek,
Apparátján, hogyha nézed,
Tárul eléd fehér alap,
Alázat illeti, õ a Tiszta Lap.
Ha hozzányúlsz, precíz kézzel,
Oldalad, mint festmény, éljen!
Rajzát érezd, mint õszenét,
Ritmus adja pontos helyét!
S benne jó, ha együtt volna,
Betûtípus, szín, kép, forma.
Ha kreatívra vált a vénád,
Gondold végig jól a témát!
Egy hentesnek, ugyan már, mondd,
Nem túl kecses a Garamond?
Effektekkel csínján bánjál,
Egy lapra, ha sokat szánnál,
Azt látom csak, nem a szépet,
Ki van tömve szoftwerrel a géped.
Egy fontot ha nyom az ujjad,
Magad elé idézz múltat:
Az öreg mesterembersége,
Hogy sorjázta vinkelébe.
Kerningtáblára nem vágyott,
Két betût ha közel látott,
Hajszálat még alávágott.
Tudd, ha szkennelsz, színre bontasz,
Gépmesterre mit is bízhatsz!
Õ közkincsé tesz bút, szerelmet,
Tudományt, vagy giccses szennyet.
Jó géppel, és jó formával,
Megismertet száz csodával.
Könyvkötõk azt összehordják,
Szerszámokkal megkínozzák.
S ha átöleli szép borító,
Kézbe venni szívszorító.
Hadd mondjam el itt a végen,
Ki betût vet, soká éljen,
Könyv és újság, úgy reméljed,
Embert képez, Ember kézben. |
|
|
- április 02 2008 16:04:00
Ez nem érdekes vers számomra, hanem elgondolkodtató, bár sokan tennék ezt.
Üdv.J. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
