A távolban szürkén sóhajt egy kémény
Lassan kúszik az égre az éjjel
Zölden didereg a tónál a gyékény
Csillagok remegnek a tavon sápadt fénnyel
Messze valahol egy madárka dalol
Dala, mint õszi esõ, oly szomorkásan cseng
Kövek suttognak a sötétben valahol
Ágak se rezdülnek, lágy szellõ se leng
Megbújnak csendben a tó mélyén a halak
Szelíden mosolyog a holdra tükörképe
Fehéren deregnek a meszelt házfalak
Békésen szunyókál a falu minden népe
Go-ti-ho - április 01 2008 00:54:00
Ez egy nagyon szép csendélet! Egy festõ ez alapján le tudná festeni. A rímek jók, az ütem jó - nagyon tetszik!
denes - április 01 2008 04:23:36
Ez olyan hangulat és kép, amely szinte megjelenik az ember szeme elõtt.Azok a kifejezések pedig, amelyeket használtál különlegesek és vászonra valók.
Fehéren [u][b]deregnek[/b][/u] a meszelt házfalak-ide biztosan akartál egy n betût, de nem akartam javítani, nem voltam biztos benne.
szoszircsi - április 01 2008 07:26:16
[b]...Hedzsi...ez az ! ez az ami nekem közeláll a szívemhez !!!
én most nem emelek ki úgy ahogy van, úgy tökéletes !!
szeretettel [/b]
szí.
Hedzsi - április 01 2008 11:01:24
Köszi Goti, Denes Szoszi!:-))))
Denes, igen ott tényleg kifelejtettem egy n-betût. Ki tudnád javítani?:-S És köszi, hogy szóltál!:-D Én sose vettem volna észre...
cookie001 - április 01 2008 13:59:28
Jó volt olvasni.Megnyugtató hangulatot teremtettél,mégis eleven a kép,olyan érzékletesen lefestetted.
úgy ahogy van, úgy tökéletes !!
