|
 Vendég: 30
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Az éjszaka alkot minket,
a jelen szikrája képtelen,
hogy bevilágítsa a mélységet,
az örök félhomályt, a szürkületet.
Időről időre feljövök onnan,
mint egy teremtmény a tengerfenékről.
Ismeretlen emlékek gyötörnek,
ami nem az enyém, azok nem léteznek.
Sokszor mégis az éj győzedelmeskedik felettem,
ez a nehéz, fekete lavina,
csak álom a növényi életemből,
talán ez egy titokzatos előkép sorozata.
Kiásom magamból a világ gyökerét,
magamban milyen nehéz emlék!
Egy urna, mibe évszázadokon át hamvakat raktak,
és eltemették oda a Holdat és a szívemet.
|
|
|
- január 20 2018 19:39:47
Szeretettel gratulálok szép versedhez:Zsuzsa |
- január 23 2018 09:20:08
Jó és tetszik!
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 18. péntek,
Diána napja van.
Holnap Vilhelmina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
