|
 Vendég: 90
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Sűrű, szürke homály, csendes,
hó permetez, csillag-pelyhes.
Alkonyórán meditálok,
vágyak, gondok messze szállnak.
Szép emlékre koncentrálok,
égi jelre várok, vágyok.
Belepte az utat a hó,
társtalanul fut, aki jó.
Ropog a hó, lába süpped,
ha nem vigyáz, elmerülhet.
Lelkem messze száll az űrbe,
a világból menekülne.
Hó elolvad, fagy felenged,
léted tovább kell cipelned,
míg a halál eljön érted,
meditálsz, ezzel beéred.
|
|
|
- november 17 2017 09:49:20
Átérzem. Az ember gondjai, bajai rányomják a bélyeget a hangulatára. Ezért is jobb kicsit annak, aki kiírhatja magából ezeket, s ha gondjai nem is oldódnak meg, kicsit talán megkönnyebbül utána.
Nekem sűrűn mondják, hogy miért írok depis verseket, hogy gyakran szomorúság jön át belőlük - hát nyilván azért, mert akkor épp AZT kell az embernek kiírnia magából. Ha ilyen hangulatom van és jön az ihlet, nem írhat az ember mulatós verset... nekem ez egyértelmű. Egyébként szükség is van a mélabús, kissé depressziós versekre is, sok ember megtalálhatja bennük magát, és talán épp az tesz nekik jót és szolgál vigaszul, hogy más is átélte ugyanazokat az érzéseket.
Szeretettel: Magdi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
