|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
ránézek kövemre
mely szekrényem dísze
simára csiszolta
évezredek sora
zarándoklaton
hajoltam le érte
így lett ő azóta
szobámnak éke
rápillantok gyakran
és eszembe villan
nyári napfényben
mosolyogva hordtam
hegyen völgyön le s fel
réten és erdőben
bakancsom a sárban
csüdig merült el
a sok gyaloglástól
térdem dagadt fel
súlyos hátizsák
terhelte vállam
mindezek ellenére
utam fel nem adtam
célom elértem
a fájdalmam elmúlt
mikor rád találtam
zöldellő fák alatt
ölelted át vállam |
|
|
- október 14 2017 12:31:32
Kedves Menda, nagyon szép versed jó volt olvasni.
Szívből, szeretettel gratulálok!Zsuzsa  |
- október 14 2017 15:19:26
Kedves Menda!
Nagyon szépen végigvezetted versedben a mondanivalód lényelég, mennyi emléket idézett fel benned, holott csak egy kőről lenne szó, de itt mégsem csupán egy kő, mert ennyi érzést ki tudott váltani belőled.
Szeretettel: Vali. |
- október 17 2017 15:53:42
Egy kész emléktömböt írtál, nekem meg jólesett olvasni.
Gratula!
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
