|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Felhõk színkavalkádja
játszik a délutáni égen,
viharos szél zúg,
arcom ég felé tartva
a futó felhõket nézem...
veled már fut a vonat,
arcodat nem látom,
bár még képzeletben
karomat kitárom,
úgy intek búcsút utánad,
pedig a kanyaron rég
túljár már a vonat...
Tudod, ha az állomáson
mélázva bóklászok,
lelkemben hangos
dúr dallamok szólnak
mindig, ha rád várok.
A búcsúzás szomorkás,
lágy húrokat pendít...
bennem az a régi kislány borong
halkan - bár közben mosolygok -,
míg lelkemet csendesen
balzsamozzák andalító,
bús moll dallamok. |
|
|
- március 22 2008 07:15:04
Jaj de szépen megírtad ezt az érzést, amikor valami oknál fogva búcsuzni kell akár kis idõre is szeretteinktõl. Sokan vagyunk akik megtapasztalták ezt az éerzést. Nagyon tetszett a versed.Szeretettel Babian. |
- március 22 2008 07:52:33
Nagyon szép és hangulatos. Tetszik ez a mondatod:
"bennem az a régi kislány borong". Búcsúzni mindig rossz, mindig szomorúvá tesz. Szeretettel: zsuzsu |
- március 22 2008 08:30:51
Kedves Magdileona!
"pedig a kanyaron rég
túljár már a vonat..." nagyon meg van írva. A Búcsún túl - mint érzés - ott a többi, hiányérzet, vágy, keserûség, remény, de emlékek boldogsága is. És a várakozás. Ügyes sorok. Grt.  Sancho |
- március 22 2008 18:19:44
Lágy, hangulatos, szép mélabús képekkel. Nagyon jól megszerkesztett kis versike! |
- március 22 2008 22:02:40
Köszönöm szépen mindnyájatoknak! |
- március 22 2008 23:33:40
[b]Kedves Magdi...versed valóban egy szomorkás .." bús moll dallam "...zenél...mesél és mégis nagyon kellemes...apró-érzésfoszlány...de mélyen a lelkeden ül...egészen eredeti...ahogy a "régi kislány " kép bevillan...tetszett naggggyon!!! szeretette[/b]l szí. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
