|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
A világ ahogyan eddig láttam megszűnt létezni,
Más lett és észre sem vettem, mennyit változott,
Hamis képek minden vágyam homályba kergetik,
A múlt kiábrándulva is szebb jövőt álmodott,
Megoldás vajon létezik e? Ó mihez kezdjek én?
Pedig már felkészültem erre a magányos útra,
De mért korbácsol úgy a vágy hogy velem legyél?
És mért gondolok rád folyton újra meg újra,
Most úgy érzem többé soha el nem engedem,
Az érzést melyet irántad és általad érezhetek,
A titkomat mit a szívem mélyén féltve rejtegetek,
Amit a veled töltött pillanatok hevében dédelgetek,
Az igazságot keresem a szemeid fényében,
És válaszként a kérdésekre téged talállak,
Már nem is sejtem mit hozhat a jövő így nekem,
Az úton amit nélküled kell egyedül járjak. |
|
|
- július 05 2017 18:18:54
Elgondolkodtató, remek, bölcs versedhez gratulálok: Zsuzsa |
- július 06 2017 09:32:47
Köszi  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
