|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Nekem a vihar már nem kihívás,
sem a sötét, tornyosuló felhők,
nemigen félek, hogy elvisz a sodrás,
első helyezésnél sem bontok pezsgőt.
Senki nem látná, csak a rózsaszínt,
s hogy nevetek, lélegzem - ez elég,
pedig testi-lelki fergetegek dúlják,
bontják meg falaim csalóka erejét.
Megszokni talán soha nem fogom,
ahogy ébredéskor rám tör az igazság,
s bármit teszek, azt érzem, már vége;
elhagyott örökre engem a szabadság. |
|
|
- július 01 2017 17:27:06
Dehogyis!!!  Biztos lesz még sok- sok szép pillanatod! Nagyon szép versedet szeretettel olvastam : Zsuzsa |
- július 01 2017 23:59:22
Kedves Magdi, megható, szomorú versed átéreztem. Szomorú szívvel, szeretettel olvastam remek soraid. Szívből gratulálok!
Margit  |
- július 02 2017 11:46:57
Köszönöm nektek, kedves Zsuzsa, Margit! Én is szeretnék még sokáig idejárni és még rengeteg dolgom lenne... ezért küzdök.
Szeretettel: Magdi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
