|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Testet ölt
Ne kelljek már neked,
mikor már hamuból leszek!
Tudom, formáznál magadnak,
mint agyag hegyet,
hogy túlélő legyek.
De, nézhetlek-e majd
születendő szemével,
adhatnék-e annyi boldogságot szívemmel?
Utálkoznék-e vagy megköszönném,
hogy a már bomlót is napsugárként szeretted?
Ez egy szép álom,
ami testet ölt benned.
Hogy megfogan e közös jövőnk,
megtudjuk alázatos hittel.
Meglehet, hogy már eleve él,
hisz a kapcsolódás már megtörtént.
2017.05.15. |
|
|
- május 25 2017 13:17:33
kedves Andrea !
Szép versedhez szeretettel gratulálok
Tibor |
- május 25 2017 14:46:23
Kedves Andrea! Nagyon szép verset írtál! Szeretettel gratulálok: Zsuzsa |
- május 25 2017 19:32:01
Kedves Andrea! A boldogság és kétkedés váltakozása adja meg mondanivalóját versednek. Többször átolvastam, próbáltam beleérezni és az eredmény megérintett. Kivánom a boldogság legyen az erősebb.Szeretettel Éva |
- május 26 2017 15:28:16
Kedves Andi!
Idősíkok váltakozása, a képzelt dolgok azonnali megkérdőjelezése jellemzi ezt az igazán nem könnyen követhető versedet.
A remény meg sem mer fogalmazódni? Vagy nem is érdekes?
Összességében elutasító a hozzáállásod, és nagy erőt mutatsz, mintha nem is lenne fontos az elfogadás és a szeretet. A végén tárgyilagosan kijelented az alázatos hitet, és, mint egy "hírt", mondod el, hogy minimális elfogadás történt a részedről.
Kemény vers. Férfias vers. Érdekes.
Átélni sokkal-sokkal nehezebb lehet!
Szeretettel olvastalak
Ági |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
