|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Szalmaszál csupán, de kapaszkodok még,
Semmiség talán de a zuhanástól visszatart,
Ha rám omlik a világ és a fejemre szakad az ég,
Egy szalmaszálnyi remény még akkor is marad,
Megállítani az időt számomra lehetetlen,
Csak a romlás virágait a semmiért locsolgatom,
Csúszós ingoványon lépkedve pontosan érzem,
Hogy élni így napról napra hiába fogok,
Vékony jégre érve, a végzettől egy lépésnyire,
Kiélezem magamban az ösztönös élni akarást,
Nem adom fel soha már mégsem, és azért sem,
Akad mindig, hogy megragadjam, egy apró szalmaszál,
S bár megfordítani én nem tudom a hanyatlást,
Életem fogyó lapjait egyre csak lapozgatom,
De valahol a sorok között tán ott rejlik a folytatás,
Talán elolvashatom majd egyszer, egy szép napon.
|
|
|
- március 22 2017 07:54:38
Remek gondolataidat köszönöm, hogy olvashattam! Gratulálok!  Zsuzsa |
- március 22 2017 12:41:07
Köszi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
