|
 Vendég: 36
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
A város határát jelző táblák után,
Egyik méter fogy el megint a másik után,
Ma akárcsak tegnap és majd ahogy holnap,
Az életem napjai percről percre fogynak,
Emlèkeim csak régi, múltidéző képek,
Eszembe jutnak néha, ha az ablakon kinézek,
Arcom tükrében látom, és a kép szemébe nézek,
Az utazás végét várom, minek magam vetek véget,
Csak pár óra tán, vagy még egy egész élet,
Míg a hajnal rám talál és végre a fénybe érek,
Bú, s félelem körülöttem, a sötét éjszakában,
Magányos életem töltöm egy busz ablakában,
Mindentől távol, az aszfalt út rengetegben,
Száguld el az álom sebesen mellettem,
Ezer éjszakát már ébren vesztegeltem,
Hát nem számít mégegy, nem számít sohasem.
|
|
|
- január 07 2017 08:24:56
Elgondolkodtató, szomorú verset írtál! Szép lett! |
- január 07 2017 13:36:14
Köszi!  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
