|
 Vendég: 30
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Néha úgy érzem, mintha
saját ördögömmé szegődnék,
egyik énem ragyogó fény,
tiszta, egyszerű, éteri,
míg a másik képlékeny árnyék,
ki zsarnokoskodik és elfojt,
vigyora ijesztő és ördögi.
Időnként mégis mintha ráhallgatnék...
Nem tart sokáig, de párhuzamosan,
két felem "egymás ellen" léteznék?
S mivel kívülálló "egy"-nek lát,
észrevenni képtelen,
hogy a két "én" nyerni akar, holott
magam csak levegőt szeretnék!
A jobbik győz mindig, tudom,
az árnyék csak vergődik,
de nem szabadul fel, míg
fényes felem ki nem alszik.
Saját mécsesem büszkén ég,
olykor gyarlón, egyben győztesen,
de ég, míg éghet még. |
|
|
- december 14 2016 05:29:17
Komoly gondolatokat fogalmaztál meg versedben Magdika kedves.Igen, elképzelhető, hogy a bennünk lakozó "két" én harcban áll egymással és küzdenek bennünk és az a jó, ha a jobbik én kerekedik felül.
Szeretettel olvastalak és gratulálok.Évi |
- december 14 2016 16:50:09
A lélek mindig kettős, attól függ melyik kerül előtérbe, mint a tenger apály, dagály, de még a Hold is nagy befolyásoló tényező!
Szeretettel Joli |
- december 14 2016 17:45:26
Kedves Évi, Joli - köszönöm, szeretettel olvastam soraitokat!
Üdvözlettel: Magdi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
