Mindig a sebzett vad,
A legveszélyesebb de,
Ha megtörik a lelkét,
Már olyan lesz mint,
Egy kezes bárány.
Nem az a fontos hogy,
Fájjon neki a kín hanem,
Hogy,szenvedjen sokáig,
Hiszen ha meghal,
A lelke akkor már csak,
Olyan lesz mint másé.
Az ember nem fél csak,
Amikor már érzi
Belül,hogy lesz még,
Sokkal rosszabb de az agy,
Hamar leáll,és a szív megáll.
Sok évszázad,sok szenvedés,
És miért,halt az ember?
Az újabb szenvedésért,
Hiszen elejétől fogva,
Bűnös az aki a jobba hisz.
A bölcsesség nem bűn,
Ha nem szólsz,
Az eszme ellen,
De vigyázz mert,
A szó veszélyes,
És a kígyó mérges.
|
|
