|
 Vendég: 31
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Túlontúl sokáig,
Örökké csak vérzik,
Egy örökzöld sebbel,
Kinek szíve sosem ver,
Két karodban a fény,
Halvány kis remény,
Szoríts magadhoz
Ments meg magamtól,
Ölelj úgy, mint ki él,
Mint aki már nem fél,
Hogy ne pusztítsam el,
Végül mindenem,
A testet öltött magány,
Ne kínozzon tovább,
Ringass el engem,
S mutass utat nekem,
Védj meg magamtól,
Ha elszabadul a pokol,
Ha falnak megyek fejjel,
S könnybe lábadt szemmel
Üvöltenék a mélybe,
S abban mennék tönkre,
Hogy semmi nem érdekel,
Már senki sem érhet el,
Meddig élhet egy ember,
Kivágott holt szívvel?
Tudom hogy nem látszik,
De nagyon is sokáig,
Ne engedj el odáig... |
|
|
- március 31 2016 20:46:37
Átjöttek az érzések, remekül végigvezetted a versedben. Találd meg a fényt, törj ki a magány fogságából, találd meg önmagad, mosolyogj.
Szeretettel: Vali.  |
- április 01 2016 17:14:43
Fájóan szép sorok. Szeretettel voltam Nálad - Szfűz |
- április 02 2016 17:31:01
köszi nektek! |
- április 02 2016 21:26:57
Kedves ILLC!
Versed nagyon szép!
Kívánságod teljesedjék... |
- április 04 2016 18:44:34
Köszi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
