|
 Vendég: 93
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
H.Gábor Erzsébet
Az áruló
Csónakunk lebeg a tó vizén,
álmunk mélázva benne ring,
vijjog egy héja, fenn kering,
reszket a tükrön a szűzi fény.
Néma a nádas, már alkonyul,
kitart a vadász, itt marad;
hallgat a mély a víz alatt,
az este ködfátyla ránk borul.
Feladja végre, és elrepül -
cinkosunk lesz a Holdanya,
sugarát dúsan szórja ma,
s árulónk létére fény derül.
2016.02.25.
|
|
|
- február 26 2016 17:05:30
Zsike Drága!
Az áruló létére fény derült,
de megőrzi híven a titkot;
és elrejtett polcára felkerül,
tárolja, mit meglesett itt-ott.
Szeretettel olvastam az érzéki idillt, mit megfestett versed.
Üdv: gufi  |
- február 26 2016 17:33:52
Szépséges, akár egy pillanatkép.
Szeretettel: Vali.  |
- február 27 2016 12:29:39
Drága Valika, kedves Gufi!
Nagyon szépen, köszönöm, a látogatást.
Szeretettel fogadtalak Benneketek a versemnél.
Zsike  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
