|
 Vendég: 77
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Csakis az én megtört szívem, tesz engem,
Angyallá egy festett égen,
Hamis mesevilág ez talán csak,
S az emlékek mind oly halványak,
Tudom, míg fürödtem a fényben,
Te úsztál csak a verítékben,
Az erőd volt végtelen,
Míg nekem csak a büszkeségem,
De ezt tudod, én mindig is tudtam,
Számíthattam rád a legnagyobb bajban,
Tudtad e valaha, te voltál a hősöm,
S az egyetlen, kinek nevét még ma is őrzöm,
Ó, bárcsak tudnád, te voltál a hősöm,
Az élet nélküled csupán börtön,
Melletted egy büszke sas voltam,
Mert te lettél a szél a szárnyaimban,
Szakíts ki kérlek e papírvilágból,
Térj vissza álmaim hunyt porából,
Hol a festett szárnyaim megkoptak,,
Légy újra a szél azok alatt. |
|
|
- február 17 2016 20:43:40
Az emlékekből táplálkozik a lelked, mindent megtennél hogy visszahozd ezt a csodát a szerelem érzését, a kedvest, akiért él a szívedben a remény.
Gratulálok, nagyon tetszett.
Szeretettel: Vali.  |
- február 17 2016 21:20:27
Köszi |
- február 19 2016 22:33:25
Szomorúság érződik versedből. Az emlékek mindig velünk vannak, ha halványodnak is. Szeretettel gratulálok - Szomorufuz |
- február 20 2016 07:59:16
Köszönöm |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
