|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
A sárga úton éltem én,
kutatva Ózt, magányosan.
Emlékek ujja nyúlt felém,
kapaszkodott reám, hozzam.
Köröttem láthatatlanul,
csapongva, lélek-ezredek
kerestek Ózt, varázs-tanút,
hogy boldogságot nyerjenek.
Egy úton jártunk együtt és
egyenként, várva éhesen,
hogy egy szívünkre mért ütés
szerelmes társra ébresszen.
Te is tudod, napok, havak
eloszlanak, mint az öröm,
s a boldog óra elszalad,
amint a szívbe beköszön.
De mindörökre megmarad
az út, a perc, a víz, a nap,
mikor először elragadt,
hogy rám nevetni láttalak.
|
|
|
- szeptember 25 2015 07:04:30
Nagyon kedves versedhez szeretettel gratulálok. Éva |
- szeptember 25 2015 13:20:22
Köszönöm szépen, Évike. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
