|
 Vendég: 26
Tag: gubacsi
Regisztráltak: 2,223
|
|
Dante Gabriel Rossetti: A Death
Leaves and rain and the days of the year,
(Water-willow and wellaway,)
All these fall, and my soul gives ear,
And she is hence who once was here.
(With a wind blown night and day.)
Ah! but now, for a secret sign,
(The willow's wan and the water white,)
In the held breath of the day's decline
Her very face seemed pressed to mine.
(With a wind blown day and night.)
O love, of my death my life is fain;
(The willows wave on the water-way,)
Your cheek and mine are cold in the rain,
But warm they'll be when we meet again.
(With a wind blown night and day.)
Mists are heaved and cover the sky;
(The willows wail in the waning light,)
O loose your lips, leave space for a sigh,—
They seal my soul, I cannot die.
(With a wind blown day and night.)
Leaves and rain and the days of the year,
(Water-willow and wellaway,)
All still fall, and I still give ear,
And she is hence, and I am here.
(With a wind blown night and day.)
(búcsú
Levelek és eső és az év napjai,/(Vízi fűz és messzeség(?) )/Mindezek múlnak/hullnak, és a lelkem fülel,/És ugyanígy van Ő, aki egyszer itt volt./(éjjel-nappal fújó széllel).//
Ah! de most,egy titkos jelre,/(A fűz sápadt és a víz fehér)/a napok csökkenésének szorító leheletében /Az Ő szent? arca szorulni látszott az enyémhez./(éjjel-nappal fújó széllel).//
Ó szerelem, az én halálomhoz életem kevés/gyenge/halvány;(A fűzfák lobognak/lengenek/hullámzanak a vízi úton,)Az arcod és az enyém is hideg az esőben,De melegek lesznek, amikor újra találkozunk.(éjjel-nappal fújó széllel).
Ködök/homály/pára dagadnak/emelkednek és lefedik az eget;/(A fűzfák jajgatnak a fogyó fényben)/Ó,lazítsd/nyisd ajkaid, hagyj helyet a sóhajnak, -/Azok pecsételik a lelkem, nem tudok meghalni./(éjjel-nappal fújó széllel).//
A levelek és az eső és a nap az évben,/(Víz-és fűz, és messzeség?)/Még minden esik/múlik, és még mindig hallgatom,/És ugyanígy van ő, és én itt vagyok./(éjjel-nappal fújó széllel).-Haasz Irén nyerse)
Dante Gabriel Rossetti: Búcsú
Lomb és eső és egy egész év,
(fűzfának föld, s folyó beszél,)
elmúlt már, s őt hallja lelkem még,
és itt van, épp úgy, mint egykor rég.
(fűzfát fúj folyvást a szél.)
Ah! de most egy titkos jelre vár,
(fakó fűz fél s a fehér hab dúl,)
hogy rövid őszi napok során
szent arcát újra látja talán.
(a szél folyton fűzfát fúj.)
Ó, szerelmem, véled halnék rég;
(folyó-fodrán fűzfa útra kél,)
eső hűvösében ajkunk jég,
de találkozunk, s majd tűzben ég.
(fűzfát fúj folyvást a szél.)
Sűrű köd leszáll, az ég sötét,
(fogyó fényben fűz könnyébe fúl,)
ó, ha ajkad zárja néma pecsét,
nem halok meg, míg nem nyitod szét.
(a szél folyton fűzfát fúj.)
Lomb és eső és egy egész év,
(fűzfának föld, s folyó beszél,)
elmúlt már, s őt épp úgy hallom még,
s ott leszek én is, hol ő már rég.
(fűzfát fúj folyvást a szél.)
|
|
|
- augusztus 16 2015 17:27:38
Különleges vers, szépen ültetted át! |
- augusztus 16 2015 17:30:24
Nagyon szép - szeretettel gratulálok - Szomorúfűz |
- augusztus 17 2015 07:04:49
Köszönöm Irénke! "Szakmabelitől" jelent igazán sokat a méltató szó. |
- augusztus 17 2015 07:05:37
Szomorúfűz!
Köszönöm. Nem volt könnyű. Dolgoztam vele rendesen. |
- augusztus 17 2015 12:17:56
Ismerve Rosetti komor költészetét, csak gratulálni tudok! |
- augusztus 18 2015 20:44:17
Köszönöm, kedves Lazarhzs! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. június 14. vasárnap,
Vazul napja van.
Holnap Jolán, Vid napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
