|
 Vendég: 34
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
A nap ragyogó fénye süt be az ablakon,
Sugarai játszva cikáznak a falakon.
A termet átjárja egy megmagyarázhatatlan csoda.
A gondolataim most hozzád térnek haza.
Kinyílik az ablak és beszáll a szellõ,
Az ég kékjén csendben úszik egy kósza felhõ,
Mindenki álmodozva réved el,
Az én álmaim hozzád érnek el.
Ezernyi porszem száll az ablak elõtt,
A szél már elsodorta azt a kósza felhõt.
A terem még mindig napfényben áll,
A szívem lassan megtalál.
Csodák, színek, vágyak, árnyak,
Odakint suhanó lepkeszárnyak.
Vágyak, csodák, árnyak színek.
Oh te napfényben úszó liget.
Szívem száll keresztül a fák között,
Míg végre megtalál a nagy tölgy mögött.
Ott állsz némán várakozón,
És én nézek rád vágyakozón.
De hirtelen eltûnik a varázs,
A teremben kialszik a parázs.
A napot eltakarja egy felhõ,
Az ablakot becsapja a szellõ.
Visszatér a valóság és én is visszatérek,
Alig várom már, hogy újra haza érjek.
Átölelj karoddal, és a szemembe nézz,
És boldogan súgd nekem: szeretlek én.
|
|
|
- február 26 2008 18:24:40
Nagyon szép volt birlay, öröm volt olvasni.(Éppen az égitestet írhatnád nagy kezdõbetûvel) |
- február 27 2008 18:47:07
A versed témája nagyon ötletes, és szépen van levezetve. tetszik nagyon. Szép képeket fest a költõ! Talán egy-két hosszabb sor mintha megtörné a lüktetését a mûnek , de ez szubjektív vélemény. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
