|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Álom kerülget, csattog az út,
bakancsok szakasza lépked,
kusza szél zakatolást hoz,
s bennem képződik, pereg a múlt
filmje, a lelkemben léptek,
setteng a tegnap a mához.
Örülök, hogy már nem érte meg.
Elég volt neki ostrom és gettó,
Auschwitz meg a rokonoknak.
Soká’ nem tudtam, miért hebeg
városnevekre, (s pár szóra dettó)
s ellensége pofonoknak.
Félálmom mélyén egy végtelen sor,
jönnek csillagos télikabátok
téglagyár porával fedve,
a vagonajtó enged ekkor,
felnyomakodnak, benn kübli, - bádog –
s szalma, ha leheveredne,
de nincs hely. Minden kabát tapad,
összesajtolva csak szuszt ereget,
de még a lélek benne,
mígnem a tusból ciklon fakad,
s a lelkek, nem hagyva más jeleket,
mintha füst, szikra lenne
mind, keveregve égbe szöknek,
és ellenére a bajszos dögnek,
csillagként tündökölnek. |
|
|
- június 08 2015 22:22:36
Szeretettel és élvezettel olvastam versedet: Mila |
- június 09 2015 09:05:41
Szomorú kép kedves Irén, jó, hogy csak hallucináció volt, de sajnos a rossz, hogy ez mind megtörtént.
Gratulálok versedhez!
Évi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 20. vasárnap,
Friderika napja van.
Holnap Máté, Mirella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
