|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Ma halottainkra emlékezünk.
Könnyes a szem. Tétova kezünk
simítja sírhant hideg kövét,
mintha arcához érhetnénk még,
mintha megfoghatnánk kezét…
Mintha a márványlap alatt
a drága halott megmaradt
volna élőnek, s válaszolna
erre a vágyó mozdulatra,
kezünket lágyan megsimítva…
Ma halottainkra emlékezünk.
Sírjaik előtt elrévedünk,
borzaszt a magányos jövendő,
hogy sorban ki a következő,
s mit hozhat még e szűk esztendő.
Elzokogjuk bús szívünk szerint
árvaságunk, félelmeink,
fejünket fejfájára hajtva,
sorsában sorsunkat siratva,
végében magunk végét vallva.
Ma halottainkra emlékezünk.
Fájó keserveket szenvedünk,
míg ölel imák halk zsongása,
lélekharang szelíd kongása,
füstölgő rőzse roppanása.
Míg mélabúval tölt rőt avar,
holt lelkek árja ködként kavar,
és ezernyi mécses csepp lángja
reszket temető alkonyába,
hol lelkünk vár a megnyugvásra.
Ma halottainkra emlékezünk…
|
|
|
- május 22 2015 15:27:24
Alkalomhoz illő vers, nagyon szépen átadja az érzelmeket. Gratulálok.   |
- május 23 2015 07:17:07
Irénké!
Sajnos nekem is van kire emlékeznem. Csodálatos versed fájdalmat idéz.
Szeretettel baráti öleléssel gratulálok: Maria |
- május 23 2015 09:41:41
Remek és különleges az eszmefuttatásod.
Jó, hogy olvashattam: vivát!
KíberFeri  |
- május 23 2015 18:08:33
Köszönöm szépen! Békés, boldog Ünnepet! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 17. csütörtök,
Zsófia napja van.
Holnap Diána napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
