Napkorong

Tudod az élet, idővel mindent visszavesz
visszafelé indul a láb, - összezsugorodó
kézfejed tiltakozni kezd
és már a napi rutinnak is ellenáll

De amíg tudatod-tábláján jól olvashatóak
múltad és jelened jelei,
szavaid tiszta forrásból fakadnak
hallgatóság is akad
... értelmes élet, a Tiéd!

Számolok:
Tizenhárom nyár múltán éveid
száma eléri a százat; bizakodom,
hiszen a hangod
alig múlt ötven - a telefonban
és esze ágában sincs beleveszni
a járókeretek-borzolta zaj
kilátástalanságába

*

[tudom, egyszer majd győztesként
távozik, hiába veszített jó néhány csatát
hosszú életútjához szerencse is társul
és előny
'a Teremtőjével ápolt különleges viszony']

______________________

2015. március

Hozzászólások

Eta-Etusom - április 13 2015 17:07:45
megrendült lélekkel olvastalak.Nagyon közelről érintenek a képeid.
A teflonomban már nem zeng az az ismert hang. a járókeretet meg rám hagyományozta-bizakodás helyett meg itt a könnybe fúlt gyász..

Dellamama - április 13 2015 19:34:32
Az élet olykor ad, máskor visszavesz.
Versed megborzongtató és szomorú. Járókerettel is szép kort ért meg az általad nagyon szeretett ember.

Baráti ölelésem, gratulációm: Maria

bozoeva - április 13 2015 22:57:10
Kedves Eta-Etusom!

Sajnálom, hogy ilyen eleven sebet szakítottak fel a soraim.
Anyám születésnapjára írtam, ajándéknak szántam.
Értette és nagyon örült neki...
.......................................................Ölellek: f.b.ÉVA

bozoeva - április 13 2015 23:03:01
Kedves Maria!
Szerencsére elég még a járáshoz a botja; de nem csodálkozom, hogy erre gondoltál - hiszen a vers elég rendesen sejteti az idős otthon atmoszféráját.
Köszönöm szépen bejegyzésedet.
................................... Viszont öleléssel:Éva

haaszi - április 14 2015 17:19:44
Ölellek, Éva. Sajnálom....

bozoeva - április 14 2015 21:37:15
Köszönöm, hogy benéztél - Kedves haaszi!

Sajnos a hozzátartozóját Eta-Etusom veszítette el
.........................................- Őt vigasztalgattam én is.

Ölellek én is!