|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Alázatra kényszerítenek,
pedig király vagy.
Fagyos helyeken etetnek,
de célod nagy.
Keresel, utazol,
kutatsz és próbálkozol,
de ami a remény halvány
sugara után rád vár:
csak keserû csalódás.
Én látom lelked gyémántjait,
látom, hogy ami a sírba visz,
makacs határozottság,
és hozzáértés csupán.
Látom, hogy többet érdemelnél,
ez szívembe mar, s én kiáltanék,
kétszáz kilométerre tõled, ó mondd,
miért nem ölelhetlek magamhoz?
Tartanám a vállam,
hogy sírj rajtam
(mert sírni csak az õszinték tudnak),
és én sírnék veled.
Vigasztalnám halványuló hited,
adnám az erõt, nekem mindig hihetsz,
de távolról,
és szakadozó csatornából
ezt nem lehet!
Nagy Isten, neked csak egy pöccintés,
hogy jó helyre küldd nemes lelkét,
hogy újra éledjen az elveszett remény,
és miattam - miattam pont -,
ne ûzd õt oly távol,
most már bármit kibírok. |
|
|
- február 09 2008 14:29:01
Kedves Dorka!!...több versedet is olvastam,és lereagáltam...nagyon érett-tartalmas verseid vannak,olyanok,amik talán korodból adódóan,nem is lennének természetesek...könyörgõ-jóságod,reményed átsüt minden szón,öreg-bölcs megállapításaid /sírni csak az õszinték tudnak...nagyon-nagyon szépek!!  Tiszta szívembõl csak biztatást tudok Neked küldeni!!!szeretettel-sz. |
- február 11 2008 16:09:23
köszönöm!! örülök, hogy így látod, sokszor én is azt érzem, hogy öregebb vagyok a koromnál;) |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
