Íme, az élet
Víz, táplálék, fény, oxigén,
ettől nő, terem a növény.
Észrevétlen a mozgása,
csak külső erő cibálja.
Nem kiált, ha szenved,
csendes, engedelmes.
Állatvilág többre képes,
önállóan mozog, érez,
ösztönösen cselekszik,
ő eszik, vagy őt eszik.
Hangot hallat, jeleket kap,
védekezik, karmol, harap.
Párosodva szaporodik,
de nem gondolkodik.
Teremtés csúcsán az ember,
tökéletes, de nem isten.
Környezetét átformálja,
alaposan megrongálja.
Növény, állat őt szolgálja,
hatalomvágya diktálja
gonoszságát, alkotását,
irigységét, kapzsiságát,
embertársa gyilkolását.
Tetteinek féke
teste gyengesége,
halandó mivolta, holta,
félelme, balsorsa.
Élvezni képes a létet,
ezért fogyaszt sok-sok mérget.
Beszennyezi a világot,
így teljesedik az átok:
porból alkotta őt Isten,
mert ő az úr, ő a MINDEN.
visszatér a földbe csendben. |
|
