|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Gyermekként azt gondoljuk ,
mily csodás az élet.
Mindez az idő múlásával
hírtelen semmivé lesz.
Kártyavárként dőlnek össze
dédelgetett álmaid,
Szívedben sebhelyet hagyva -
Rajtad kívül senki sem érzi át a kínt!
Senki sem kéri tőled :
- Mesélj! Mondd el mennyire fáj!-
Te sosem panaszkodsz-
Tűröd, hogy a sebhelyeken
ellenségek nyugodt szívvel
rohanjanak át!
Csak magadban sírsz
-hisz jól tudod-
Az emberek okoznak csalódást
melyek pofonként érnek
de Senki sem üt olyan nagyot, amilyet az Élet! |
|
|
- július 31 2013 06:45:31
Kedves Lenyke!
Az élet pofonai nagyon tudnak fájni, tanulunk belőle, erősítenek, megedzenek. Tudni kell felülemelkedni, tovább menni, megtalálni a helyes irányt. Okulunk hibáiból, tudatosan, a realitás talaján kiépített ösvényen tekintünk előre. Életünk olyan amilyennek magunk kovácsoljuk. Hányszor éreztük már, hogy a hatalmas teher alatt összeroskadunk, de mindig történt valami, ami ösztönzésére késztetett, hogy van kiút. Hatalmas harcot vívunk a mindennapokban a csaták mezején . A győzelmi zászlót gondolataink szellője lengeti.
Gratulálok remek versedhez! 
Szeretettel: Vali. |
- július 31 2013 07:59:04
Sajnos az élet ilyen, néha simogat. néha ver, többnyire az utóbbi.
Szeretettel Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
