|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Ha egyszer láttad,
Ne hidd, hogy ismered.
Mindig más arcát mutatja,
Szüntelen.
Fodrozódó ágya, öleli.
Szél adja, olykor erejét,
Korbácsolja, hajtja ,
Esetleg simítja,tenyerére emeli.
A Hold hatását furcsán viseli.
Mozgó tömegét emeli,
Csökkenti.
Hiszi, ki tudja, mi leli.
Árnyalatai ,
Mindig más kedvét,
Mutatva tükrözi,
Napfény is segít benne, ő neki.
Rejteke,bölcsője,
Életet adója,
Megannyi csodás lénynek,
Növénynek.
Hangja felemel,
Magával ragad,
Felkorbácsol,vagy elringat.
Kedved ,lelked szablja csak.
Arcát úgy látod,
Ahogy a szíved diktálja.
Hisz........
Mindenkinek mást ad Csodája. |
|
|
- július 21 2013 13:35:17
Kedves Laxa!
A tenger az egyik nagy kedvencem. Szeretem a kék árnyalatait, a tenger kékjét, ahogyan a felkelő Nap fénye beragyogja, elnyújtózik az azúrkék felhők rejtekén. A tenger moraját hallgatni, ahogyan a szellő ringatózik a pálmafák ágain, felemelő érzés.
Gratulálok versedhez! 
Szeretettel: Vali. |
- július 22 2013 21:00:05
Kedves Vali!
Hát itt nem sok pálmafa van..........
Északon a tenger se meleg  , de az érzés felemelő.....
Köszönöm. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
