|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Lilaakác
Lilaakác, ablakomnál,
Leszáradt, levelekkel áll,
Tavasszal, még kivirágzott,
Ezzel végleg, búcsút mondott.
Égbetörő indáival,
Csüngő szép virágaival
Üde színfolt volt előttem,
Madarak keltek, fészkében.
Halálát, rövidítette,
Törzsét, a betegség ette,
Régen láttam szenvedését,
Vártam, kifűrészelését.
Eljött a nap, sajnálkozom,
Emlékét, magamban tartom,
Több csemete ágaskodik,
Magasságba vágyakozik.
Mégis aggaszt az elmúlás,
Megszokástól, a búcsúzás,
Ha nehéz is, így kell lenni,
Megszülettünk, el kell menni.
Látom az új akácokat,
Reményteli tavaszokat,
Minden megy a maga útján.
Egyszer majd, haza találván.
Budapest, 2013. június 19.
|
|
|
- június 28 2013 18:27:12
Szeretettel olvastam szép versedet, kedves Violám.Imádom én is az akác illatát.
Zsike |
- június 29 2013 17:48:09
"Mégis aggaszt az elmúlás,
Megszokástól, a búcsúzás,
Ha nehéz is, így kell lenni,
Megszülettünk, el kell menni."
Nagyon igazi!!
Kata |
- július 03 2013 14:51:03
Kedves Viola!
Igazán nagyon gyönyörűen - bár szomorkásan - megfogalmazott versedet örömmel olvastam!
Nagyon nehéz szívvel mondunk búcsút a számunkra oly nagyon szeretett növényeinktől, mert sokszor végigkísérnek minket a gyermekkortól az öregségig. Néha Ők élnek túl minket, máskor mi éljük túl Őket! Így van ez!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- július 06 2013 11:32:37
Kedves Zsike, Kataés Zsuzsanna!
Köszönöm a látogatást, örülök minden szavatoknak.
Szeretettel gondolok Rátok: Viola |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 09. péntek,
Dénes napja van.
Holnap Gedeon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
