|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Reménybe néző fénysugár,
Mi átjárja az égnek falát,
S a távoli messzeségből tekint,
S csillámot szertehint,
Így fedve egy kozmikus estét,
Mi meghatározza majdani létét,
Mert eljönnek a tiszta fellegek,
Mik kitisztítják eljövendő létedet,
Neked az ősi Fénysugárnak,
Neked az egykori tűzvirágnak,
Mert éjt követhet éjek szüntelen hada,
De mindnek eljön egyszeri alkonya,
De a Te léted nem korlátozza idő,
Csak a nyomott, szoros teret fedő,
Gépies monoton munkát folytató,
Alattomos mókát játszó,
Földi Gonosz…
Csak egy védelmező nyújthatja karját,
Csak egy üde fa adhatja támaszát,
Csak te Fénysugár minek nincsen párja
Mi lelkének minden csillagát kitárja,
S miért él az ember?
Miért küzd álló nap rendíthetetlen?
S miért nyílik újra a tulipán?
Miért lesz a fa ágán hajtás?
A létet csak ez határozza,
S mindez magával hozza,
Egy újonnan alakuló kor hajnalát,
Mi nem hozza a régi bánatát,
Csak fényességét mutatja,
A jövőnek pirkadata,
S remélem, hogy eléri lelkedet,
S otthagyja örökre Néked reményedet. |
|
|
- május 20 2013 14:15:40
Kedves Edem!
Gratulálok nagyon szép versedhez. Nekem nagyon tetszett!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- május 23 2013 20:45:32
Kedves Zsuzsi!
Nagyon örülök hogy tetszett
Szeretettel: Edem |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
