|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Vakon születtem beléd, te csúf világ,
imába foglalt nevet a néma szó.
Sebaj, ha lelked szeretni vinne már,
inkább te lennél örökre bújtatóm...
Elül a jajszó, halódva mindahány.
Sorsnak uszályán lebegve ring hajóm,
utam ha járom, nyugalmam szűnni vágy,
kalandra várva tebenned lenne jó.
Ha majd világom keresve meglelem,
ki láthat engem, ki bánja sorsomat...
Felhő sereggel borítva kék egem,
talál-e társat magának végzetem...
Reménytelenség gyötörve fojtogat,
Sirám a gondom, csapong a képzelet... |
|
|
- április 02 2013 22:38:08
Kedvencem a szonett,
itt is jó kerete a versszövegnek!
Örökzöld téma! A kép is jól illik hozzá!
Minden jó vers nagyszerű élmény!
A tied az! kata |
- április 03 2013 09:42:27
Gratulálok, nagyon szép, melankoikus szonettedhez: Maria  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 21. hétfő,
Máté, Mirella napja van.
Holnap Móric napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
