Napkorong

Kisgyermekként voltam szolga,
kinek mindig sok a dolga.
Bevontak házi munkákba:
főzésbe, takarításba.

Anyai nagyanyám nevelt,
nem szeretett, de meg nem vert.
Szigorúan megbüntetett,
sohasem volt elégedett.

Magányos voltam a házban,
nem lehetett jó pajtásom.
nem jött játszani be senki,
persze én sem mehettem ki.

Kedveltem az állatokat,
kutyát, macskát, a tyúkokat.
Kutyánk elkísért a boltba,
cicánk simult dorombolva.

Szabadidőmben olvastam,
kötni, varrni megtanultam.
Stoppoltam a lyukas zoknit,
kaptam érte ócska holmit.

Mindig engedelmeskedtem,
senkinek nem feleseltem.
figyeltem a felnőtteket,
így lettem gyerekként öreg.

Tilalomfák között éltem,
csak most, idős korban érzem,
hiányzott a gyermekkorom,
mégsem voltam boldogtalan.

Gyerekeim kárpótoltak,
szeretetet adtak, kaptak.
Boldog felnőttekként élnek,
játszani engedtem őket.

Hozzászólások

farkas viola - március 01 2013 16:52:24
Kedves Sarolta!
Ahogy olvastam, végig is éltem a dolgozó gyermeket. Nekem is volt benne részem. Te legalább kaptál kárpótlást a saját gyermekeidtől.
Ennek örülj és adj hálát érte.
Szeretettel gratulálok és minden jót kívánok: Viola

vali75 - március 01 2013 17:01:34
Kedves Mamuszka!

Hasonlóan éltem meg én is a gyermekkort, bevontak mindenféle házimunkába, szerettem már akkor is dolgozgatni...Ma már én is anya vagyok, gyermekeimnek egészen máshogyan telt a gyermekkora...

Gratulálok versedhez! Remekül megírtad!

Szeretettel: Vali.

yanko - március 01 2013 17:48:31
Kedves Sarolta!
Szépen megírt rímes versben emlékeztél vissza, ha nem is boldog, de felejthetetlen gyermek(öreg)körodra.
Szeretettel: István

Eta-Etusom - március 02 2013 07:38:52
Bizony ilyen volt akkoriban a puritán nevelés,és a menekülő útvonalnak meg ott volt az olvasás szabadsága.
Nagyikák-nagyon jó volt közöttük, nekem is volt kicsi gyúródeszkám, kaptam egy csipet tésztát igazgatták a kezem a nyújtófán és csóválták a fejüket a levél tészta nem volt szép kerek.
Mikor az élet körülöttem megszorult,előkerült a régi rögzült mozdulatsor,rittyentettem granadír-marsot, grízes tésztát és káposztás cvekedlit , s így olcsóbb volt túlélni-mert a jó mindig elnyeri méltó büntetését...
Szíven ütött a versed és én is emlékeztem veled..

Dellamama - március 02 2013 09:01:55
Kedves Sarolta!
Versedet éltem és értem.
Bár nehéz volt az a gyermekkor, de annyi útravalót adott, hogy abból a gyerekeinknek is tudunk adni.
Nagyon szépen írtad ölellek: Maria