|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Egy éjszakányi langy meleget rejtett,
pont annyi toll volt benn, amennyi kellett,
egy egész mesevilág megfért abban
a fölém igazított éj-darabban,
az angint anyám varrta dalba szépen,
a leggyönyörűbb Singer varrógépen,
s a gonddal fosztott, finom libatollak
az álmok lassú őrizői voltak,
majd jött a reggel, s ágy fölé púpozva,
ő lett a szoba őre és a foglya,
bár kincse volt a spórolós világnak,
a hosszú télbe mégis belefáradt,
s hogy szusszanásnyit nyújtózhasson végre,
kiaggatták a deszkakerítésre,
jó napfény szítta, friss szél körbefútta,
hogy lélegezőbben fogjon majd az újba,
s mikor az angin pattogósra száradt,
az ágyon anyám püffölt rajt még párat,
s úgy óvta álmom, óvta ébredésem,
hogy ma is itt van minden szívverésben. |
|
|
- február 11 2013 11:17:53
Kedves Mityka!
Ebben a versedben sincs egy felesleges szó sem.
Egy dunyháról is lehet ilyen szépet írni?
Eszembe jutott a nagymamám a versedről és a fiatalságom.
Köszönöm, hogy olvashattam!
esprit |
- február 11 2013 11:52:04
Kedves Mityka!
Nekem is eszembe juttattad versedben írtakkal a régi szép időket! Nálunk is volt tollfosztás, és pihe-puha párnánk meg dunyhánk is! No meg az elmaradhatatlan szalmazsák is együtt aludt a párnákkal és dunnákkal. Időnként a szalmazsák tartalmát is kicseréltük, hogy frissebb legyen a fekhelyünk, ezáltal nyugodtabb az álmunk.
Én 21 éves koromig szalmazsákos ágyban aludtam. És nem szégyellem!
Köszönöm az élményt amit e verseddel is adtál!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- február 11 2013 15:30:12
És milyen pihepuha, meleg volt! De rossz volt a hideg szobába felkelni reggel, alóla...
A szalmazsáknak sajátos nyár-illata volt... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 20. vasárnap,
Friderika napja van.
Holnap Máté, Mirella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
