|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Néha elvesztem a hitemet,
Néha nem törlöm meg a könnyes szememet,
Néha csak hagyom, hogy fájjon,
S magára hagyom a szívemet.
Néha engedem, hogy álmodjam,
Néha a lelkembe temetett hangodra figyelek,
Néha felidézek régi emlékeket,
S mosolyomat ezernyi vágy színezi meg.
Hangulatok labirintusában
a szívem émelyeg...
Eltűnődöm, hogy miért ez az érzés,
amely vérrel és könnyel mosdat le.
Jöttél, s mindent tönkretettél,
nem ismert fájdalmakat ébresztettél.
Jöttéle, s mindent átszíneztél,
angyali érzésekkel repülni késztettél.
Rád gondolok,
s annyira fáj...
Ilyen lehet egy hosszú, nagy halál.
Miért teszed ezt velem?
Elringatsz így is...
fájdalmasan...
De ez az út a sötétbe visz,
már látom a gyászos tömeget,
már hallom a halotti misét...
Hát nem érted?
Te is ott vagy a sokaságban...
Feketén s könnyesen,
akkor élve, boldogan, szerelmesen
miért nem kellettem? |
|
|
- december 31 2012 16:30:53
Boldog Új Évet albatrosz! |
- január 01 2013 12:52:46
Kedves Albatrosz!
Szépen, de fájdalmasan hangzó versedhez gratulálok! Azt kívánom, hogy feltett kérdéseidre kapják választ!
Szeretettel kívánok Neked is boldogabb Újévet!
Zsuzsa
 |
- január 01 2013 15:51:22
Fájdalmas, szép sorok.
Szeretettel gratulálok - Szomorúfűz
B.Ú.É.K |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
